A várva várt eredmény
Eljött az a bizonyos január 5-e. Nektek azért elárulom, hogy nem bírtuk tovább, és 4-én reggel csináltunk itthon egy tesztet :) Gyönyörűséges + lett!!! Volt ám nagy öröm!
Na, de indulás a Kaáliba!
Bejelentkezés után vizeletmintát kellett adnom, hogy elvégezhessék a tesztet. % perc elteltével közölte velem a nővérke, hogy szép, erős + ! Ezután ( hosszas várakozás ) uh következett a doktor úrnál, aki közölte, hogy nagyon jók a felvételen látszódó eredmények (méh felépítése, vastagsága...), adagoljam továbbra is a Crinone-t, és 12-én menjünk vissza egy ismételt uh-ra, amikor is már képet fogunk látni ( remélem kapni is :) ) a terhességről!
Akármennyi fáradság, fájdalom, kétségbeesés és várakozás van a hátunk mögött, mikor megláttuk a "két csíkot", azt mondtuk megérte :)
Mi soha nem adjuk fel!
Beteljesülés
Hűűű, de régen voltam erre!
Mentségem, hogy annyi minden történt Velünk, nem győztem kapkodni a fejem :)
Megpróbálom valahogy tételesen összegezni, hogy hol is tartunk:
2014. nyara: Szép csendben eltelt, sok melóval, kevés pihenéssel, a végén pedig egy költözéssel. A Páromnak van Mohán egy pici házikója, ide költöztünk, hogy spórolgassunk :)
2014. november: Itt elkezdtek felpörögni az események, mivel 5-én "megbetegedtem", és hívnom kellett a Kaáli Intézetet, hogy akkor hogyan is tovább!? Meg is kaptam az időpontot, november 27-én irány az Intézet :) Gőgös doktor úr megvizsgált, mindent rendben talált, és végre kiírták az első adag szurikat!!! Suprefact-ot kaptam, napi 0,5 ml adagolással. Kicsit azért paráztam, mert soha nem "böködtem" magam, nem tudtam menni fog-e...
2014. december: Pontosan december elsején kellett elkezdenem a szurit, és a "megbetegedéskor" hívnom kellett az Intézetet. Szóltak, hogy ne lepődjek meg, ha a szuri miatt kicsit eltolódik, ez normális, de ha 3-4 hét múlva sem jön meg, azonnal menjek vissza! Hát mondanom sem kell, rám ez a szabály sem vonatkozott, mert hamarabb jött meg :) 5-én már hívtam is Őket, hogy "megbetegedtem", 8-ára meg is kaptam az időpontot! A háziorvosommal kiírattam magam táppénzre, mert nem kaptam volna annyi szabit, hogy eljárhassak a Kaáliba.
A doktor úr ismét megnyugtatott, hogy minden okés, szépen reagál a szervezetem a szurira, és ez alatt a rövid idő alatt "kipucolta" a petefészkeket! Se ciszta, se semmi! Megkaptam a következő szurit is! A Suprefact-ot lecsökkentették 0,25 ml-re, és kaptam mellé Menopur-t, amit dupla dózisban (1 oldószer + 2 ampulla) kellett adagolnom!
December 12-én visszahívtak uh-ra, ahol igen csak meglepődtem, mikor sorolni kezdte a doktor úr, hogy már 5 és 2 darab sejtecske növekszik a petefészkekben! A szurik dózisa maradt ugyan annyi, és visszavárnak 15-én.
15-én ismét uh, és most már összesen 16 db sejtecskével rendelkeztem, 14-15 mm-es méretek közt! Elértük a megfelelő mennyiséget és nagyságot, így 17-én kellett az utolsó adagokat "belőnöm", majd egy nap pihenő után este 20:30 perckor az utolsó, repesztő szurikat ( Ovitrelle )!
December 19-én sor került a leszívásra! 10 db sejtecskét tudtak leszívni! Azt mondták ez nagyon jó, és mivel nem nagyon vagyok járatos ebben a témában, így nagyon örültem :) Kaptunk egy telefonszámot, amit másnap reggel kellett hívni, hogy megmondják sikeres volt-e a megtermékenyítés.
December 20. Nagy izgalom reggel, alig mertem telefonálni :) Aztán hatalmas öröm, a 10-ből 8 sejt megtermékenyült!!! 22-én várnak szeretettel a beültetésre, de előtte reggel azért telefonáljunk, hogy minden rendben van-e!
December 22 reggelén még mindig megvolt mind a 8 mazsola és nagyon szépen fejlődtek! Siessünk, már várnak ránk :) Mikor odaértünk, szólítottak is minket, és megmutatták a két pici mazsolát, akiket pocakba kapunk! Hihetetlen érzés és élmény volt látni Őket!!! Ezután átmentünk egy másik helyiségbe, ahol a műtők vannak, és első körben csak mi nők mehettünk be ( 4-en voltunk ).
A beültetés olyan volt, mint egy nőgyógyászati vizsgálat. Felülni a vizsgálószékbe, majd kitágítás, sós oldattal kiöblítés, aztán hozták a fecskendőt a végén gumicsővel, benne a mazsolák. A doktor úr felhelyezte őket, majd az asszisztens megnézte mikroszkóp alatt a csövecskét, hogy kiürültek-e a mazsolácskák, és mikor minden rendben volt, áttoltak egy szobába, ahol feküdni kellett. Mikor mind a négyünkkel végeztek, akkor beengedték a leendő apukákat is :) Édes Páromnak könnybe lábadt a szeme, mikor mondtam, hogy pocakban vannak! Kb fél óra fekvés után bejött egy műtős segéd és hozott nekünk képet a beültetett mazsikákról! Másfél órás fekvés után hazaengedtek minket, egy tájékoztató lapocskával, hogy január 5-én várnak minket vissza ellenőrzésre, hogy mire kell figyelnünk, hogyan táplálkozzunk, stb...
Érdekesen telt így a karácsony, de ezt majd egy következő részben... :)
Mi soha nem adjuk fel!
