2013. december 3., kedd

Nem is tudom...

Nem is tudom...

Igen, nem is tudom mi van... Csak vagyok. Eléggé a mélyponton, de nem szaladok ennyire előre.
Dominiknak sikeresen lezajlott a műtétje, és szerencsére csak 2 napot töltöttünk kórházban. Drága Szerelmem minden nap jött hozzánk, pedig éjszakás hete volt, és tudom, hogy nagyon fáradt volt.
Majd ezen a héten pénteken kell visszamennünk egy ellenőrzésre, átkötik a sebet, aztán a jövő héten már mehet suliba. Addig én táppénzen vagyok vele itthon.
A múlt héten pénteken aláírták Páromék a válási papírokat, úgy hogy ez is lassacskán csak elindul! Remélem hamar túl lesz rajta, mert tudom, nem kellemes egy ilyen herce-hurca, még ha közös a döntés akkor sem!
És most jön a ráadás! Ma jelentette be az egyik "kedves" ismerősöm (aki még rokon is), hogy babát vár!!! Tudom, hogy nem szabadna kiakadnom, de Ő aki a meglévő gyermekét is elhanyagolja, aki havonta váltogatta a pasijait, aki... Eltervezték az éppen aktuális emberkével, hogy babát akarnak, és tessék! Miért??? Nekünk miért nem jön össze??? Nekik miért igen??? Úgy szerettem volna ezt az "apró" ajándékot tenni a karácsonyfa alá a páromnak :( Sírni tudnék, de már könnyem sincs!
Most be is fejezem az írást, nincs kedvem még ehhez sem...
Majd jelentkezem!

Mi soha nem adjuk fel! 


1 megjegyzés:

  1. Hát itt vagy :) Olellek drágám, és kitartás ;) Tudod, MI SOHA NEM ADJUK FEL! <3

    VálaszTörlés